Életrajz (1944-)

Összeállította S. Kállai Gyöngyi

1944. Születése Békéscsabán (három testvérét is ugyanabban a házban segíti világra a bába). Édesanyja Farkas Erzsébet (újkígyósi kisgazdaszármazék), édesapja Kurtucz Mihály férfifodrász segéd (kisiratosi napszámos fiából lett iparos).
      • Október 6.: a házukat tankágyúval szétlövik a német megszállókat váltó orosz megszállók.

1948. Április 24-én keresztanyjával, Farkas Arankával részt vesz B.csaba Fő terén a Mindszenty József által meghirdetett Boldogasszony Éve helyi Mária-ünnepségén, amelyen tízezer csabai köszönti a hercegprímást.

1950. A békéscsabai III. sz. ált. isk. tanulója 1958-ig.

1953. 9 éves korától egy évtizeden át vív a VTSK-szakosztályban. (Legjobb eredménye: III. osztályú országos tőrvívó verseny 2. helyezettjeként II. osztályú minősítést nyert. Az 1963-ban fölkínált versenysportolói lehetőséget továbbtanulási szándéka miatt elhárította.) Focizott a MÁV kölyökcsapatában, serdülőként a Spartacus SC úszója.

1956. A forradalom városi tüntetésein való részvétele. Édesapja a Fodrász és Fényképész Ktsz munkástanácsának elnöke, a városi munkástanács tagja.

1958. Befejezi ált. iskolai tanulmányait, a békéscsabai (volt evangélikus) gimnázium diákja (1958-1959 nappali, 1960-1963 levelező hallgató).
1959. Békéscsabai Ipari Szakmunkásképző Intézet női fodrász tanulója (1959-1961) - a Békéscsabai Fodrász és Fényképész KTSz hölgyfodrász inasa az Andrássy úti 4. sz. fodrászüzletben.

1961. Női fodrász szakmunkásvizsgát tesz. Segédként dolgozik tovább a Békés Megyei Szolgáltató KTSz-ben (1961-1964).
1962. Megyei fodrászbajnok estélyi frizurával.

1963. Érettségi – régésznek készül, végül filozófia szakra nem veszik föl az ELTÉ-re.
1964. Az ELTÉ-n jól sikerül az újabb történelem-filozófia szakos fölvételije, helyhiány miatt utasítják el. Otthagyja a fodrászatot, a székesfővárosban próbál szerencsét.
      • Év végén bevonultatják katonának Budapestre.
      • Édesanyja halála.

1965. Fél év szolgálat után (lokátoros tisztesiskola a Budaörsi úton) megszökik a katonaságtól, gyalog indul haza. Másfél hónapig rács mögött tartják, mígnem leszerelik.
      • A Békés Megyei Szolgáltató KTSz fodrász segédje egy évig, a sikeres főiskolai fölvételiig Békéscsabán.
1966. Fölveszik a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakára nappali hallgatónak (1966-1969).
1967. A Bencsik Máté által alapított Kelet ’67. című debreceni diáklap egyik szerkesztője és szerzője (1969-ig), első írása még eredeti nevén, Kurtucz Mihályként a folyóiratban.
      • A Móra Könyvkiadó, a Magyar Ifjúság és a KISz KB Szép Szó elbeszélés-pályázatának II. díja. A kiadó elutasítja első könyvtervét (a későbbiekben további könyvkiadók további könyvterveit).
1968. Nyáron két hónap a Szovjetunióban: nemzetközi egyetemista építőtábor a helybéliek által akkor is Pityernek nevezett Leningrád melletti Gatcsinán; Csehszlovákia lerohanását Moszkvában élte át cseh diáktársai társaságában.

1969. Főiskolai oklevelet szerez.
      • Magyarbánhegyesen művelődési ház igazgató, majd szülővárosában a Békés Megyei Szolgáltató KTSz tisztviselője.
      • A Békés megyei napilap (a Népújság) külső munkatársaként írja első újságcikkeit.
1970. Január 1-től a Békés Megyei Népújság újságíró gyakornoka.
      • A nevét – különböző okok miatt - Kurtuczról Sarusira változtatja.
      • Tengerész a Dunán: a MAHART matróza fél esztendeig, a Tahi motoroson és a Táncsics személyhajón szolgál.
1971. Fél évig B.csabán éhezőművészként írja első kisregényét (Áchim L. Andrásékról), ami másfél évtizeddel később jelenhet meg (A kaporszakállú nádvágó, 1985).
      • A (veszprémi) Napló újságnál gyakornok (majd újságíró munkatárs, pár év megszakítással, 1979-ig).
1972. Házasságot köt Kállai Rózsa Gyöngyi tanítónővel, nászút Háromszék vármegyében (kutatás a Hadak Úttyikhoz).
1973. A MÚOSz Bp-i újságíró-iskola hallgatója (1973-1975). Ugyanott elvégeztetik vele a MLEE filozófia szakát is.

1975. Megszületik Gergely fiuk.
1976. A pártsajtóból a Veszprém Megyei Tanács VB Művelődési Osztályára menekül népművelési főelőadónak (a megye műkedvelő művészeti mozgalmával foglalkozik).
      • A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar kiegészítő szakára jár (1976-1977).
1977. A Fejér Megyei Hírlaphoz, Székesfehérvárra menekül tovább, ott újságíró 1978 tavaszáig – ingázik Veszprém és Fehérvár közt.
      • Megszületik Gyöngyi leányuk.
1978. Újra a (veszprémi) Napló munkatársa. A cenzúra megakadályozza Ugatoló c. kis verses füzetének veszprémi közreadását (ami végül Békéscsabán 1991-ben sikerül) – előszavát a Bakonyból akkor már elűzött író, Balogh Elemér írta.
1979. A szerémi magyar huszita Szentírás-fordítókról szóló, A kutyakántor c. kisregénye a Mozgó Világban, amely esztendőre az Isten tenyerén ülünk c. nemzedéki összeállításban is helyet kap. Az ebből készült hangjáték két év múlva hangzik el a rádióban.
      • Békéscsabára távozik a családjával: az MTI Békés megyei szerkesztőségének a munkatársa. A hírügynökségnél dolgozik 2004-ig (1979-2001 Békés megyei, 2001-2004 balatoni tudósító) munkatárs, szerkesztőségvezető, főmunkatárs beosztásban.
1980. Megkezdi havonkénti kutatóútjait a csanádi Kisiratosra, Aradra (megalapozni a tervezett parasztregényt, a Magyar Krisztust, valamint Kisiratos írói falurajzát).
1981. Megjelenik elsőként kiadott könyve, A csabai Szajnán c. beszélyfüzér.
1982. A román vörösök rémuralma által üldözötté tett székely szegénylegények elkeseredett ’40-’50-es évekbeli küzdelméről szóló Hadak Úttyik c. kisregénye a Mozgó Világban.
      • Szolnokon a könyvheti könyvbemutatón összeismerkedik Körmendi Lajossal, akivel egy életre barátságot köt.

1984. Édesapja halála.
      • Ők sírtak, mi sírtunk c. hajósi falurajza a Forrásban – előtte tanulmányút (Körmendi Lajossal) a soltvármegyei sváb faluban, Hajóson.

1986. A Magyar Krisztus c. regényének megjelenése.
      • A szentendrei Vajda Lajos Stúdió Új Vegyes c. tárlatának füzetéből kicenzúrázzák A vonalszaggató Gubis Mihály zászlajára c. írását, a helye (másfél oldal) a csoport tiltakozásaként üresen mutatja magát. (Végül megjelent a 2001-es Gubis-könyvben).
1987. Addig vertem, míg meg nem gyógyult c. szovjetláger-története a Tiszatájban.
1988. Szeptemberben belép az MDF-be.
      • Gyapot c. elbeszélése a Forrásban – emiatt a b.csabai pártházból irányított támadás ellene.
1989. Márciusban békéscsabai követként részt vesz az MDF első országos gyűlésén Budapesten a Közgazdasági Egyetemen.
      • Március 15-ére jelenik meg B.csaba 1956 óta első szabad sajtóterméke, a Nemzeti Demokrata, amelynek vezércikkírója (Szabad-e szólni a Kárpátok alatt?) és egyik szerkesztője.
      • December 4-én Bp.-en a Vigadó Galériában a Művészeti Alap szakosztályainak díjosztása: az irodalmi szakosztály a Gáll István magánalapítvány díját Sarusi Mihály prózaírónak ítélte. A díjat Cseres Tibor adta át – ahogy ő fogalmazott - „a zarándi Marquesnak”.
      • Körmendi Lajos az általa vezetett Jászkunság c. szolnoki folyóirat szerkesztőbizottságába hívja.
1990. Vezércikkével jelenik meg a legújabb első szabad választás előtt az MDF b.csabai lapja, a Nemzeti Demokrata 2. száma (Rajta, magyar!).
      • A kocsislázadás idején tudósításaival, cikkeivel támogatja a demokráciára törő közéleti útonállók elleni küzdelmet.
1991. Az Új Magyarország tárcaírója a lap 1997-es átalakulásáig. A napilap első számától folytatásokban közli Kazal című ’56-os regényét, amely az alföldi parasztság kommunizmus elleni lázadását örökíti meg.
1992. Szabadkai átvor álma c. részlet a Vagabundkorzóból a Hitelben (1970-es balkáni-délvidéki útirajz és börtönnapló).
      • A Magyar Újságírók Közösségének (a MÚK-nak) alapító tagja, az évtized második felében elnökségi tag.

1994. A Kőváry E. Péter által szerkesztett Békés Megyei Nap külső munkatársa 2001-ig.
      • Alföldiek c. sorozata a középnemzedék legjobb alföldi elbeszélőiről a Magyar Rádióban.
      • Greve-díj, méltatója Nagy Gáspár az írószövetségi díjkiosztáson.
1995. Az újkígyósi népfőiskolának köszönhetően közreadja Kovács Ferenc kéziratban fönnmaradt s általa megmentett Aradvégi magyar népköltészet c. gyűjteményének egy fejezetét az Aradvégi mondák c. füzetben. Esztendőre rá a Maros-parti város magyar negyedeinek 1950-es évekbeli mesekincséből merítő Kovács-gyűjtést teszi közkinccsé A sánta kutya lábán forgó palota c. kötet megjelentetésével.
      • A Magyar Írószövetség országos választmányának tagja (egyszeri megszakítással 2019-ig).
      • Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj.
1996. A (b.csabai) Keresztény Nap c. havi művelődési lap felelős szerkesztője (1996-1997).
      • Megkezdődik s 1998-ig tart a KURTA MISKA levelei Zaránd vármegyéből AZ MÁI LABANCOKRÚL c. - hamis-karta ellenes - sorozatának közlése az Ez a Hét c. székesfővárosi hetilapban. (Kötetben 2007-ben jelenik meg, immár nem álnéven.)
      • Először a tokaji írótáborban; Rútirodalom dandárján c. előadása a nemzeti - valamint a pecsovics - szellemű irodalomról.
1997. Büdös paraszt c. fényképes tudósítása a parasztság lázongásáról az Új Magyarországban.
      • A Napi Magyarország tárcaírója a pesti napilap megszűnéséig.
1998. Írni, Csabán, avagy: Szökőírás c. széptanulmánya a Békéscsaba monográfia III. kötetében s különnyomatban. (2006-ban lát napvilágot - önálló kötetként - második, bővített változata.)
      • Pusztafia Körmendi c. széptanulmánya a Karcag c. évkönyvben.
      • Megkezdi bihari (fekete-Körös-völgyi) kutatóútjait - ezek nyomán születik a Fekete-Zaránd c. regéje. (Megjelent 2002-ben.)
1999. József Attila-díj.
      • Az első berekfürdői írótáborban, ahova Szent Mihály havában 2021-ig vissza-visszatérhet.
      • A Lyukasóra német nyelvű különszáma a frankfurti nemzetközi könyvvásár magyar kiállítására, benne a Tante Vikis fliegender Eisentopf - a Viki néni röpködő vasfazeka c. elbeszélésének német nyelvű fordítása.
      • Plavecz Pál 1 órás portréfilmje a Csabai Kábel-tévében.
2000. Irodalmi est Szabadkán a városi könyvtárban Gulyás Imre társaságában. 2005-ben Fekete Pállal, Békés megye 1956-os hősével együtt lép ugyanott közönség elé.
      • A szik sóhaja c. beszély szlovák fordításban (Vzdychanie slaniska) a Čabiansky Kalendár c. évkönyvben.
2001. A Csabai vastag c. széptanulmány a Békés Megyei Nap-ban (2002-ben a Magyar Naplóban).
      • Kondoroson megnyitja a Békés megyei könyvhetet.
      • Balatonalmádiba költözik a családjával, az MTI balatoni tudósítója 2004-ig.
2002. A Szabad Föld külső munkatársa.
      • Könyvbemutató Beke Györggyel közösen Kisiratoson és Aradon.
      • Csernák Árpád kaposvári Búvópatak c. folyóiratának a munkatársa (2021-ig).
2003. A békéscsabai Heti Kelet külső munkatársa a lap 2006-os megszűnéséig.
      • A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége választmányának tagja.
      • Három fohásza az Imakönyv Magyarországért, édes hazánkért c. kötetben, a Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó költői díja.
      • Hírügynökségi tudósítóként a füredi Anna-bálban a leányával, akit a legszebbek közé választanak.
2004. Röviddel március 15. előtt kihúzták a nevét az országos kitüntetések egyik listájáról.
      • Az MTI-től 25 év munkaviszony után csoportos leépítéssel eltávolítják.
      • A Magyar Nemzet munkatársa (kezdetben Kurta György álnéven).
      • Az Új Almádi Újság felelős szerkesztője (2009-ig).
2005. Legjobb íróbarátjának, Körmendi Lajosnak a halála Karcagon, temetése Berekfürdőn. (A következő évben közös kötetben jelennek meg kettőjük egymásról szóló írásai a Körmendi és Sarusi szabad csapat c. kötetben.)
      • Táncsics-díj (a katolikus újságíró-szövetség javaslatára).
2006. Októberi napló - a pesti fiúk GYURCSÁNY, TAKARODJ! nótájára c. tudósítása a Búvópatakban (az egyetlen írói haditudósítás a tetthelyről, a 2006. október 23-i pesti utcai ütközetről?).
2007. A Magyar Hírlap riportereként vidéki értelmiségiekről ír sorozatot, míg (kötetnyi tárca után) le nem állítják.
      • Megszületik első unokájuk, leányuk Gyöngyvirág nevű leánykája, majd 2011-ben a fia, Bátor. Fiuk gyermeke, Koppány, 2020-ban jön világra.
      • Körmendi Lajos Édes otthon c. könyvének a szerkesztője. A halott íróbarát útirajzaiból általa válogatott A kilenc kínzás földjén c. kötet 2009-ben láthat majd napvilágot.
      • Pannon puma, hun hiéna c. széptanulmánya Szabadkán az Aracsban és Kaposvárt a Búvópatakban.
2008. Az Írók Szakszervezetének elnökségi tagja.
2009. A Fekete-Körös völgyi magyarság körében nagy sikert arató regénye, a Fekete- Zaránd kapcsán irodalmi estek sorozata kezdődik Tenkén a református művelődési otthonban (a Vágner Szabó János által szervezett-szerkesztett rendhagyó könyvbemutató 2010-ben, 2011-ben ugyanott, 2012-ben Váradon, 2013-ban Várasfenesen, 2014-ben Belényesújlakon, 2015-ben B.újlakon, B.sonkolyoson, Tenkén, Körösjánosfalván folytatódik).
      • A debreceni diáktárs, fiatalon elhunyt barát, Nagy Zsolt Csaba (általa válogatott és szerkesztett) Szentjánosbogárnyi világ c. verseskötetének közreadása.
      • A Csanád megyei - újabban Arad megyéhez tartozó - Kisiratos díszpolgári címet adományoz neki.
      • Október 23.: az Írószövetségben Arany János-díjat vehet át.

2011. Kaposvárt megjelenik a Hun fohász. B.csabán napvilágot lát A csabai Szajnán 2. kiadása, amely az általa 30 évvel korábban tervezett eredeti változat.
      • A Hitel közli a Lönni, vagy nem lönni c. csanádi Trianon-tükrét a negyedfél évtizede készülő Kisiratos írói falurajzából. A falurajz népismereti fejezetéből közöl Paraszt észjárás c. ízelítőt előbb az Aracs, majd a Horvátországi Magyarság.

2012. Élünk: írunk c. széptanulmánya a Hitelben. Ugyanott ’Paraszt’ ’jövendő’? c. írása 2013-ban.
      • A Búvópatak c. folyóiratban jegyzetsorozat 2012-2016 közt a fölösleges idegen szavak használata ellen. (Kötetben 2019-ben lát napvilágot Nyelvkiakadásban címmel a békéscsabai Corvinka Könyvek sorozatában.)

2014. A Kopóirat c. regényének bemutatása a békéscsabai Jókai Színház szalonjában.
      • Kitüntetése március 15-én Budapesten a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével.
      • 70. születésnapjára a felesége a fiukkal képeskönyvet (és diafilmet) szerkeszt „Szabad lélek magyarnak számkivetve” - Miska hetvenkedik címmel az életének legfontosabb pillanatait megörökítő fényképekből.
      • Születésnapi ünnepség Balatonalmádiban (szőlőhegyi pincében), Békéscsabán (a Csabagyöngyében), Budapesten (az Írószövetségben).
      • Megjelenik a fél évszázada kezdett Vagabundkorzó záró, VII. kötete Szentföldön címmel, s egy másik kötet a vele készült beszélgetések javából Tiszta betű címmel.
2015. Két könyv jelenik meg a műveiről: az aradi Réhon József Zarándból nézve c. esszékötete, és a Hungarovoxnál Folyton növő S. M.-fa c. válogatás a munkásságát értékelő tanulmányokból. Az Irodalmi Jelen villanykönyvkiadásaként olvasható az aradi vállalkozás honlapján a Lönni vagy nem lönni (Kisiratos írói falurajza) c., 40 év munkájával született, másfélezer oldalas alkotása. - előszavát Hajdú Mihály akadémikus, Sarusi nyelvész mentora írta.
      • A Magyar Művészeti Akadémia Illyés Gyula-díjjal ismerte el írói teljesítményét.
2016. Előbb folyóiratokban olvashatók részletek az Álompuszta c. ’56-os parasztdrámából, majd a forradalom 60. évfordulójára a szombathelyi Életünkben megjelenik a teljes színjáték, amely Békéscsabán külön kötetben is napvilágot lát.
2017. Megjelenik a fél évszázada készülő balatoni könyvének első kötete (Öreg-hegyen innen, Öreg-hegyen túl I.), a tervezett leveleskönyv-sorozatát nyitó Innen a rácson, valamint a Pinceszer, meg amit akartok c. műve.
      • 25 évvel megírása után színre került Erdélyben a Csuba Ferke c. vígjáték a nagyváradi M. M. Pódium Színháznak köszönhetően.
2018. Csanádvármegyei képes falurajzát (a LÖNNI VAGY NEM LÖNNI X. könyveként) az aradiak jelentették meg Kisiratos 200 éve képekben címmel. Írói pályájának 50 éve alatt közreadott mintegy 150 elbeszéléséből válogatott 21 látott napvilágot a Nyílik a savanyauborka-virág c. könyvében. Szerkesztésében jelenik meg az 1999-ben Körmendi Lajos által alapított berekfürdői írótábor résztvevőinek írásaiból válogató,
      „…ne csodálkozz: / itt lakik a nyár!” c. kötet.
2019. Népművelő-könyvtáros aranyoklevél a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.
2020. A hétkötetes Vagabundkorzó írásainak javából válogató sorozat első darabjaként napvilágot látott a Hun a Szeret szompolyog c. etelközi kötet.
2021. A Levelesládámból című sorozat II. köteteként az Életszomj, a Magyar Krisztus c. regényéről írt cikkek, tanulmányok válogatása Embörének c. lát napvilágot.
2022. Az év elején több órás előadása a csabai irodalmi hagyományokról szülővárosa szlovák tannyelvű gimnáziumában a teljes diákság és tantestület előtt annak jegyében, hogy magyar érettségi tételnek választották.
      • A Vagabundkorzóból válogató sorozat második darabjaként megjelent a Hun, ki című összeállítás tengerentúli (afrikai, amerikai, ázsiai) zarándoklatairól.
2023. Megjelenik a csabai utcarajz második kötete Végenincs Corvinka címmel, és megkapja a Márai Sándor-díjat.
      • A berekfürdői írótáborban a helybéli szervek nem járulnak hozzá, hogy a Spanyolnátha művészeti folyóirat „Fodor Józsefek utca” című rendezvényén elhangozzék Fodor uccája: Körmendié? c. írása.
2024. Nyolcvanadik születésnapjára kerül ki a nyomdából a SARUSI 80 című válogatás a műveiről szóló írásokból. Ugyancsak a Corvinka Könyvek nevű békéscsabai sorozatban lát napvilágot a Könyvek havacímű kötet, amelyben munkáinak (több mint félszáz művének) elő- és utóéletéről vall az író.
      • Balatonalmádiban elnyerte a város díszpolgára címet.
2025. Megjelenik a békéscsabai utcarajz harmadik, záró kötete Házról házra a Corvinka címmel.